József Attila: Kiáltozás

Jaj, szeressetek szilajon,
hessentsétek el nagy bajom!
Eszméim közt, mint a majom
      a rácsok közt le és föl,
vicsorgok és ugrándozom,
mert semmit nem hiszek s nagyon
      félek a büntetéstõl.

Halandó, hallod-e dalom,
vagy zúgod csak, mint a vadon?
Ölelj meg, ne bámulj vakon
      a kifent rohamkéstõl -
nincs halhatatlan oltalom,
akinek panaszolhatom:
      félek a büntetéstõl.

Mint fatutaj a folyamon,
mint méla tót a tutajon,
száll alá emberi fajom
      némán a szenvedéstõl -
de én sirok, kiáltozom:
szeress: ne legyek rossz nagyon -
      félek a büntetéstõl.

1936. nov. - dec.

Attila Jozsef: The Scream

Translation by Zsuzsanna Ozsváth and Frederick Turner

Love me wildly, to distraction,
scare away my huge affliction,
in the cage of an abstraction,
      I, an ape, jump up and down,
bare my teeth in malediction,
for I have no faith or fiction,
      in the terror of His frown.

Mortal, do you hear my singing,
or mere nature's echoes ringing?
Hug me, don't just stare unseeing
      as the sharpened knife comes down--
there's no guardian that's undying
who will hear my song and sighing:
      in the terror of His frown.

As a raft upon a river,
Slovak raftman, whosoever,
so the human race forever
      dumb with pain, goes drifting down--
but I scream in vain endeavour:
love me: I'll be good, I shiver
      in the terror of His frown.

József Attila (1905-1937)